Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

Kaposvártól 15 kilométerre, keletre, a 61-es főközlekedési út közelében, 1,5 kilométernyi bekötőút végén épült zsáktelepülés.

Környékén kedvezőek a domborzati és az éghajlati viszonyok a szőlő- és gyümölcstermesztéshez: a helyi lakosság mellett jelentős területet hasznosítanak zártkertként a kaposvári és taszári tulajdonosok.

Legközelebbi vasútállomása: Taszár. Kedvező autóbuszjáratok kapcsolják be a közlekedési hálózatba.

A település neve első ízben 1332-ben fordul elő írásos anyagokban, Humek Homag, illetve Hunak alakban. 1807-től a Kegyes Tanítórend birtoka.

A község első iskoláját a katolikus egyház építtette, 1868-ban. A településen 1870-ben 539, 1925-ben 553 lakost tartanak nyilván. A század első évtizedében a községből félszázan - a lakosság 10%-a - vándoroltak ki Amerikába. 1941-ben a falu 479 lakosából 218-an vallották magukat német anyanyelvűnek. (A német telepesek feltehetően a török uralom után, az 1700-as évek elején érkeztek.)

Ugyanebben az évben két egyesület: gazdakör és a Magyarországi Németek Szövetségének helyi szervezete működött a faluban. 1946-ba 95 főt telepítettek ki a községből Németországba, helyükre a szlovákiai Naszvald faluból érkezett 41 magyar család.

A szülőfalujuktól elszakított németek, illetve leszármazottaik anyagi támogatásával újították fel a katolikus templomot, melynek falára a kitelepítettek emlékére márványtáblát helyeztek el, és a jó kapcsolat egyéb formáit is kialakították a mai lakosokkal.

A település kisközségként, a taszári körjegyzőséghez tartozott, majd - rövid önállóság után - a tanácsi rendszerben Taszár társközségeként szerepel.

A század első felében a lakosság erdőművelésből és mezőgazdaságból élt. A két világháború között 11 kisiparos is dolgozott a községben. Közintézmény - a Polgármesteri Hivatalon kívül - nincs a községben: az óvodás és általános iskolás gyerekek Taszárra járnak. ( Az általános iskola 1980-ban szűnt meg.) Ugyancsak Taszárról látja el a körzeti háziorvos az egészségügyi szolgálatot.
1994-ben az önkormányzat ifjúsági klubbot és faluházat alakított ki a régi általános iskola épületében.
A lakosság száma 1970 után kezdett rohamosan csökkenni: 1980-ban 379, tíz év múlva 304 lelket tartottak nyilván. Az utóbbi években némi emelkedést jeleznek a statisztikai adatok.
A falu első szövetkezete 1950-ben alakult. Új Út néven a gazdák egy másik csoportja 1953-1954-ben a Lendület TSZ-be tömörült. Ugyan ezen a néven szerveztek szövetkezetet 1959-ben, amely aztán 1967-ben a taszári Új Barázdához csatlakozott. Jelenleg a batéi Kaposmente Mgtsz gazdálkodik a községben, a lakosság kisebb részének nyújtva munkalehetőséget. A szakmunkások és a középfokú végzettségűek többsége Kaposvárra jár dolgozni. A lakosság egyötöde munkanélküli támogatásban részesül, kétharmada nyugdíjból él. A családok többsége intenzív háztáji gazdálkodást folytat: elsősorban a direkt termő szőlők helyén az 1960-as években meghonosított nemes szőlőfajtákat termesztik. A lakosság katolikus vallású, a hitélet irányítója a taszári plébánia. Kihasználva a falu kedvező földrajzi fekvését, különböző rendezvényeket tartanak a településen. Így szerveztek alapítványok nyári táborokat nagycsaládosok és rossz körülmények között élő szülők gyermekei részére, valamint itt rendezték meg 1994-ben a Nemzetközi Antik Modell Találkozót is.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!