Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Részletek:

A Zselic délnyugati lankáin, 33 kilométerre Kaposvártól fekszik Hedrehely. A falu megtestesítője a nyugalomnak, a természet közelségének és a tiszta levegőnek. Néhány évszázada még népes mezővárosi rangot viselhetett a község, erről tanúskodik több épülete is, mint a hatalmas református temploma, valamint a harangtornyos bejáratú általános iskolája. Az előbbi karcsú, fehér tornya, már a község határán átlépve vonzza az utazó szemét a szemben lévő dombtetőre. A faluközponthoz gyalog egy lépcsősoron, illetve közúton kis kerülővel lehet feljutni. Itt a Szabadság utcában található minden fontosabb intézmény, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, az óvoda, az iskola, az élelmiszerbolt, s itt állnak a világháborúkban elesettek emlékét őrző márvány relikviák is.

Hedrehelyt megközelíteni csak Hencse felől lehet, a Kaposvárt Barccsal összekötő főútról. A kanyargós aszfaltút mellett váltakoznak az erdős ligetek, a gabonaföldek és a szarvasmarha tenyésztésére alkalmas dús füvű zöldellő legelők. Ugyan nem látható, de az egyik völgyben bújnak meg a tüttőspusztai halastavak, ahol egy német tulajdonú panzió várja a pihenni és kikapcsolódni vágyó vendégeket. Hasonlóképpen a hamarosan kiépülő lovarda is az igényes turistákat célozta meg, akik már régóta látogatják a hencsei Európa-hírű golfklubot is.

A régészeti leletekből kiderül, hogy település környéke már a római korban lakott volt. A falu nevét viszont csak az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említik először írásban, Hedruch alakban. Akkor már plébániája is volt. 1403-ban itt ültek össze a Zsigmond király uralmával elégedetlen urak, hogy az ország lakosságához kiáltványt intézzenek. 1443-ban Héderváry Lőrinc nádor birtokába került a település, amely városi rangot kapott. A középkorban a ferencesek kolostora állt itt, s az itt élő Atyai Péter prior kezdte írni az első magyarországi latin-magyar szótárt. Több műtárgy került a Nemzeti Múzeumba: a kolostor romjaiból növénydíszes faragott kő, XVI. századbeli késő gótikus bronz gyertyatartó és arany pecsétgyűrű. A török hódoltság után a község rohamos fejlődésnek indult. A XVIII. század végén már 728 lakosa és tanítója is volt.

Az 1900-as évek elejére már 1200-an éltek Hedrehelyen. Említésre méltó, hogy a lakosság egy része a településen kialakult iparágakban dolgozott - agyagos és fazekas mesterként, gabona-, baromfi- és terménykereskedőként, valamint biztosítási ügynökként. Híres volt a község hidegvérű lóállománya. A beszolgáltatás évei sok szenvedést hoztak a lakóknak. A nagy múltú mezőváros hanyatlása ekkor indult meg. A földtulajdonosokat szövetkezetekbe kényszerítették, majd egyesítették a visnyeivel és a kőkútival. 1973-ban a felső tagozatos iskola Kadarkútra került, 1977-ben pedig az önálló tanács is megszűnt, lakossága rohamosan csökkenni kezdett.

A rendszerváltás után az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tett a község újjáélesztéséért. Felújították és bővítették az iskolát, valamint visszahozták a felső tagozatot. A fontosabb utakat szilárd burkolattal látták el, rendezték a faluközpontot és restaurálták a templomot. Az itt álló világháborús emlékműveket méltóképpen felújították, és azóta is rendszeresen gondozzák. A történelem azonban ismételni látszik önmagát. A jelenleg 530 lakosú falu iskoláját és óvodáját a kadarkúti tanintézményhez csoportosítják a gazdaságosabb működtetés végett. A gyerekek és a tanárok továbbra is Hedrehelyen maradnak, ám a fenntartást a közeli városból irányítják. Ehhez hasonló társulási formát hoznának létre a közigazgatás területén is, ahol csak az ügyintézők maradnak a helyi hivatalban. Kadarkút városi szerepe és vele együtt a környék agglomerációja több szolgáltatást tud nyújtani.

Lélekszám: 531

Hedrehely gazdasága a községben lakó néhány vállalkozóra épül. A gazdálkodók húsmarhatartásra rendezkedtek be, három nagy gulya is van a határban. A Westerheide Kft. ezen kívül vadásztatással is foglalkozik. S tervben van egy gyümölcstermesztő terület kialakítása. Az egyik vállalkozó több hektáron ültetett szilva, meggy és barackfákat. Kevés munkalehetőség van a faluban, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A lakók Kadarkútra, illetve a szomszédos községek szövetkezeteiben dolgoznak. Az állás nélkülieknek időszaki megoldást jelenthet például a betakarítás vagy a gyümölcsszüretelés.

A jövőbeli fejlődést azonban mégiscsak a turizmus jelentheti a falunak. Például a horgászturizmus. A Holder Kft. által fenntartott tüttőspusztai halastavakra látogató sporthorgászok a fogás után visszadobják a zsákmányt és csak a hobbijuknak élnek. Hedrehelyen várhatóan egy lovaspanziót építenek, s a vadászturizmus is ott van a Westerheisd Kft. személyében. A szomszédos Hencsén Európa egyik legnagyobb golfpályája üzemel, amelyet a tervek szerint tovább fejlesztenek. Kadarkút közelsége pedig a város minden előnyét rejti magában. A környék megtekintése kerékpár- vagy gyalogtúrába kitűnően beilleszthető program, hiszen itt futnak össze a Zselicből kijövő turistautak is.

Az óvoda a templom és a parókia épülete közt helyezkedik el. A lakóházból kialakított épületegyüttes udvarán fajátékok sokasága áll - mászókák, hinták, homokozók. A 27 kisgyerek egy összetett csoportban tanul. Az intézmény a nyár nagy részében is nyitva tart, hogy a szülők a munka mellett is meg tudják oldani a gyerekek elhelyezését.

A hedrehelyi kulturális élet központja. Itt rendezik meg minden évben az idősek napját, a nőnapi és az anyák napi ünnepséget. Többnyire a helyi színjátszó csoport, az óvoda valamint az iskola tanulóinak műsora színesíti a programokat. Népdalokat, táncokat adnak elő, s ilyenkor mindig teltház van az intézményben. Itt működik a település könyvtára is.

A község református egyháza Somogyban az egyik legrégibb. A falu közepén álló neogótikus templom 1898-ban épült. A méreteiből látható, hogy a település akkori lélekszámának igényeihez készült. Ma már egyre kevesebben látogatják az istentiszteleteket, ami a csökkenő református lakosságnak is köszönhető. A szertartásokat Németh Tamás kadarkúti lelkész celebrálja. A templomot az ezredforduló előtt a parókia értékesítéséből befolyt pénzből és a hívek adományából gyönyörűen restaurálták. Az épület harangja minden órában jelzi az időt, orgonája jelenleg is működőképes. A boltíves főhajó igazán széppé, meghitté teszi a helyiséget.
A betelepülések folyamán egyre több katolikus költözött a településre, így számukra is létrehoztak egy helyiséget, ahol gyakorolhatják a vallásukat. Korábban az általános iskola egyik termében tartották a miséket, s itt volt a katolikus plébánia is. Az iskola harangtornyos kapuja és a tetején lévő kereszt még ma is felidézi ezeket az időket. A tanintézmény bővítésével azonban innen nem messze egy megüresedett lakóházat vásárolt az önkormányzat és azt alakították át imaházzá, ezt jelzi a homlokzaton lévő hatalmas fából ácsolt kereszt is. A miséket kéthetente celebrálják.

Hedrehely főutcáján, az önkormányzattal szemben áll a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola épülete. Formája nem mindennapi látványt nyújt, bejárata felett egy harangtorony emelkedik a magasba, udvarán hatalmas fák állnak. A telek hátsó részén később újabb tantermeket emeltek. A nyolcosztályos intézménynek jelenleg 53 tanulója van, köztük néhányan Visnyéről járnak át naponta. Évente átlagosan 6-8-an ballagják körbe az iskolájukat, s tanulnak tovább a megye valamelyik középiskolájában.
Első ránézésre látszik, hogy az egykori református parókiának gondos gazdája van. A templommal szemközt álló épületet az ezredforduló előtt vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa, a holland-magyar állampolgár Jankovics József. Az épületet felújíttatta, a padlásteret pedig lakható térré alakította át. A terület köré kovácsoltvas kerítést épített, míg a parkosított udvarát örökzöldekkel és színes rózsabokrokkal ültette be.
A település emléket állított mind az I., mind a II. világháborúban elesetteknek.

Fotógaléria

Térkép

Cimkék:

Nincsenek cimkék hozzárendelve!